Kedves
Naplóm!
A
helyszínen óriási tolongás volt , rengetegen voltak alig lehetett
látni a bejáratot is ,szinte elveszettnek tűnt. A tömegből
kivehető volt a ''We Love Justin'' ütemes kiabálása , azaz
Belieberek kezdtek átesni az extázisba. Egy koncert előtt gondolom
ez normális , én nem tudom sosem voltam még olyan helyzetbe , hogy
bárkiért is ennyire rajongjak , de talán egyszer majd ezt én is
tapasztalhatom nem úgy mintha hiányozna elvagyok én a saját
világomba. Jacobra néztem , aki ellenezte a bejutást ide szerinte
képtelen volt. Választhattam 3 lehetőség közül. 1.megpróbálom
átverekedni magam a tömegen és bejutni az ajtón belülre , ami
nem lenne a legkönnyebb feladat különösen azért is , mert a
biztonságiakat nem könnyű túljátszani izgalmas lenne.
2.felkeresem Justint , aki valószínűleg teljesen idiótának hinne
és kihívná a rendőrséget vaaaagy egyenesen Scooter vagyis apa
házához megyek lerohanom azzal a céllal , hogy én vagyok a lánya
és Elisa az anyám , de lehet hogy mindezekre időm sem lesz
elmondani neki , mert kirak esetleg ő is kihívja a rendőrséget.
3.Megvárom még keres anya felvet egy ötletet , hogy hová menjek
esetleg kétségbeesetten felhívja a barátnőjét (akivel egyébként
én még soha életemben nem beszéltem...de anya azóta is sokat
beszél vele...képet láttam már róla és azt kell mondjam igazán
csinos)
-Na
mire jutottál és milyen elméleteket kezdtél el szőni a
biztonsági őrök ellen?-kiabálta túl a Beliebereket Jacob. Mire
én csak elmosolyodtam aztán erőt véve magamon ordítani kezdtem
közelebb húzva magamhoz , hogy halljon is valamit.
-Több
választási lehetőség van , de mi kipróbáljuk az
összeset.-jelentettem ki a leghatározottabban, de be kell vallanom
sosem volt még ekkora gyomor görcsöm semmi előtt , féltem és
egyszerre izgultam amitől még a hideg is kirázott nem tudtam hová
tenni ezt a helyzetet. Jacob bólintott egyet , amivel beleegyezett a
kihívásba aztán hogy mi lesz belőle gőzöm sincs...Utána
kellett volna néznem , hogy merre vannak az öltözői részek. Hm
nem lett volna rossz , na most már mindegy.
-Van
valami ötleted?-kérdeztem Jacobra reménykedve benne , hogy a
fejembe lát mennyire naiv vagyok , hogy azt hihettem csak úgy simán
bejutunk.
-Öhhm
hát semmi kedvem nincs bemenni tömegnyomor közepén állva..-nézett
rám félig. Igazat adtam neki a késői órákban kezdtem fáradt
lenni és álmos különösen és sem akartam nyomorogni az ujjongó
tinik között.
-Akkor?-húztam
fel a szemöldököm , hogy találjon ki valamit még mielőtt
elkezdene a tömeg befelé tolni..Az egyik csaj felé fordult akin
Justinos felső volt fekete nadrággal , fehér converse , a haja fel
volt fogva , de még így is az arcába hullott, a keze tele volt
karkötőkkel amik között biztosan volt olyan , hogy 'I love JB'
meg 'I'm Belieber' fogadni mertem volna rá , az arca boldog volt.
Felemelően boldog jó volt ránézni. A fényben jól kirajzolódott
minden , amit viselt. Büszkén fordult vissza felém újdonsült
haverom és idegenvezetőm.
-Mit
kapok azért cserébe , hogy szereztem neked egy csomó
infót?-pislogott és megvillantotta diadalmasan fehér mosolyát.
Megcsóválva a fejem elnevettem magam és egy puszit nyomtam az
arcára. A mosoly nagyobb lett az arcán és hangosabban kezdett
beszélni , hogy úgyszintén halljam.
-Szóval
a koncert mögötti részen van egy elkerített terület , ahonnan ha
vége a shonwnak mennek el valamerre vagy haza szóval nem
tudom...Viszont a helyet körbe veszik kamrák és gondolom
biztonságiak is azért mosdom , hogy egyből kiszúrnának az estém
további részét pedig nem akarom a rendőrségen tölteni ha nem
sikerülne.- nézett rám teljesen komolyan vettem a célzást ezt
jól és tudatosan kell átgondolnom. Nincs túl sok veszteni való
, csak el kell kanom az apámat és elhadarom érthetően minimális
akcentussal a lényeget és , ha szerencsém van meghallgat vagy nem.
A tervel elkészülve fordultam újra Jacob felé , amikor is éppen
elindult befelé a tömeg hirtelen a karja felé kaptam ahogy ő is
az enyémért , így sikerült egymásba kapaszkodnunk. A tömeggel
szemben nem is akartunk menni inkább megpróbáltunk ellen állni a
tömegnek és megállni egy pontban ,ami sikerült is volna ha
mögülünk nem kezdenek el erőből tolni. Aztán jobbnak láttuk ,
ha inkább sodródunk a tömeggel és egyikünket sem tapossák
agyon. A kordonnál viszont egyre lassabban haladtunk.
-Szerinted
bejutunk a koncertre is?-kérdeztem Jacobtól , aki csak magasba
emelkedett és körbe nézett , mire újra egy szinten volt velem
megszólaltam-azért megnézném mit tud a nagy tökéletes Bieber-
nevettem el magam , mert tényleg kíváncsi lettem volna arra , hogy
mekkora showt ad és mit produkál a színpadon.
-Hát
, ha megpróbáljuk semmit nem veszítünk. Esetleg 'szekuritis'
kíséretben jövünk ki.-mondta én pedig vizuális típus létemre
egyből belegondoltam és elnevettem magam.
Pár
perccel később kiderült ,hogy nem nincs felesleges jegy és nem
engednek be csak úgy , próbálkoztunk zsarolással is aztán
tényleg kikísértek , háát nem aranyosak? Na ez nem jött össze
, de azért nagyon sokat nevettünk. Az óriási UFO aréna alatt
ülve várakoztunk , hogy vége legyen a koncertnek addig is
találgattam , hogy mit fogok mondani. Nem rohanhatom le csak úgy ,
hogy én vagyok a lánya. Mi van, ha lesokkolok és meg sem merek
szólalni majd? Féltem és nem tudtam mit tegyek. Hiszen még sosem
hallott rólam , azt sem tudja , hogy létezek. Teher lennék a
nyakán és én ezt nem szeretném , csak azt , ha tudná , hogy van
egy lánya. Kb. egy óra volt még hátra a koncertből. A
sikoltozást és a szöveg éneklését ki lehetett hallani ,
hangulatosnak tűnt az egész nem is tudom valami varázslatos volt
benne. Justin szerencsés lehet , hogy ennyi és ilyen rajongó
tábora van , az biztos.:)
-Mi
a következő terv?-kérdezte Jacob mikor már mind a ketten a
gondolatainkba merültünk. Aztán egyszer csak megszólalt a
telefonom és a kijelzőn anyáról egy kép kezdett villogni.
-Anya
az-fordítottam felé ő pedig csak bólintott , hogy vegyem fel. Az
év legnagyobb lecseszésére készültem.
Felvettem.
-Szia
kincsem ugye jól vagy? Minden rendben? Hogy gondoltad te ezt? Hol
vagy most? Mit csinálsz? És kivel?-rohamozott le a kérdéseivel.
-Szia
anya. Nézd először is nyugodj meg , mert minden rendben van vagyis
majdnem. Igen jól vagyok semmi bajom és eszméletlen ez a hely
gyönyörű minden. Sajnálom , hogy csak úgy leléptem , de meg
kell ismernem az apám vagy csak tudatni vele , hogy létezem élek.
Nem tudom anya félek...-kis csend után folytattam- egy aréna alatt
ülök és várom , hogy vége legyen aztán valahogyan Scooter
közelébe férkőzzek.
-Egyedül
vagy L.A.-ben? Te jó ég.-sokkolódott le anya , így jobbnak láttam
ha inkább megemlítem újdonsült haverom.
-Neem
, megismertem egy srácot , aki pizza futár és nagyon jól ismer
itt mindent egyfajta idegenvezetőbe átment, nem tűnik veszélyesnek
és nagyon jó fej a családjáról is sok mindent
megtudtam.-halottam ahogy anya sóhajt egyet , amiből már is
sejthettem , hogy van egy ötlete.
-Oké
Emma-ha anya így szólat az már nem jelentheti a legjobban vagy
most megöl , amiért leléptem agy másik kontinense vaagy valami
komoly következik. Ilyenkor egyfajta módon felhívja magára a
figyelmem.- felhívtam Elenort , hamarosan hívni fog ,de ha nem
addig is átküldöm smsbe a számát, ő ismeri még mindig apádat
tud neked egy találkozót szervezni most viszont szerintem jobb ha
nem tudom jelen pillanatban mire készülsz ,de a rendőrségre nem
akar érted menni legyél jó és nagyon vigyázz magadra majd még
hívlak és ne hidd azt , hogy ennyivel megúsztad Emma. Szia kincsem
puszi nagyon szeretlek.
-Oké
oké és én is szia pusz-majd gyorsan kinyomtam még mielőtt eszébe
juthatott volna valami pár perc múlva tényleg megkaptam a számot.
Elmentettem , aztán Jacobra néztem , aki szerintem előre félt már
, hogy milyen hadműveletet terveltem ki , én is félnék a helyébe.
-Szóval
a terv a következő te eltereled a biztonságiak figyelmét ha
netalántán össze találkoznánk velük. Megpróbálom
megközelíteni apámat és beszélni is vele. Valahogy hatni rá ,
de lehet hogy lesokkolódom. Egy a lényeg , hogy ne nagyon tűnj el
mellőlem.
-Oké
most befogadom a tervet aztán hajrá csajszi!-mosolygott rám amit
viszonoztam , de még is annyira izgultam , hogy szinte felemésztett
és elpárologtam volna most onnan a legszívesebben. Emma Scarlett
Braun ezt szépen most felejtsd el , nem ijedhetsz meg ennyitől!
-Na
gyerünk-szólaltam meg egy idő után és a kerítés felé
rohantunk. Nem kellett túlságosan csendben mennünk inkább arra
kellet figyelni , hogy a kamerák se szúrjanak ki. A kerítésen
átmászva a parkoló tele volt autókkal így felfelé kezdtünk
gyalogolni még nem oda értünk egy kijárathoz ahol 3 fekete Range
Rover parkolt. Elbújtunk egy sötét kék kocsi mögé onnan
figyelve az eseményeket remélve , hogy nem vesznek észre. Alig
kezdtem valamit hallani össze vissza kapkodtam a fejem és elfogott
a gyomorgörcs.
-Scar
nyugii! Sikerülni fog , nem olyan lánynak ismertelek meg , aki
ilyen könnyen feladja! Menni fog itt vagyok melletted.
Hallod?-nézett rám halványan mosolyogva , kicsit megnyugodva
válaszoltam neki.
-Esetleg
lehánylak vagy elájulok.-nevettem fel halkan.-Köszönöm-mosolyogtam
rá hálásan majd a tapsvihar és a sikoltozás erősödött , ebből
gondoltam, hogy vége a koncertnek max fél óránk van még kijönnek
így fel kellett készülnöm és résen lennem.
kb.
15 perc múlva*
Kinyílt
az ajtó és Justin biztonsági őre jött ki rajta , ezt onnan tudom
, hogy még mielőtt ide jöttem volna arra gondoltam , hogy átnézem
a neveket és , hogy ki kicsoda. Mögötte pedig Justin és Selena
lépett ki egymás kezét fogták és tökéletes párnak tűntek,
kicsit fáradtnak de még is tele energiával vagy legalábbis Justin
eléggé úgy nézett ki ,mint aki bevállalna most rögtön még egy
koncertet. Aztán jött még számomra2 ismeretlen idősebb ember.
Aztán apa.
-Scarlett
menj máár!-szólt rám erősen Jacob.
Felugrottam
és ő jött utánam mikor hátra néztem ez kicsit megnyugtatott.
Gyorsan szedtem a lábaim a kocsi felé. Mikor oda értem Scotter
felé megpróbáltam elkapni azt a pillanatot amikor nem figyel ránk
senki sem , de ez lehetetlen volt mivel azzal , hogy nem Justint
támadom le hisztérikusan már is furcsává válhatott.
-Öhm
kérhetnék 1 percet?-néztem rá reménykedve béna mosollyal az
arcomon..
-Siess
kislány , mert nem érek rá egész este.-nézett vissza rám.
Megdermedtem attól , hogy most elmondjak neki mindent féltem ,
ugyan miért is hinne nekem...? Jacob észre vehette , hogy
ledermedtem és mellém lépett segítség nyújtás képen. Továbbra
sem tudtam megszólalni Jacobra néztem , aki sóhajtott egyet aztán
beszélni kezdett.
-Maga
Scooter Braun?-nézett apámra Jacob kérdésnek szánva pedig
pontosan tudta hogy ő az. Apa csak bólintott majd az arcomat
beletemettem a kezembe és úgy fogtam a fejem.
-Nézzétek
gyerekek én tényleg nem érek rá itt célozgatni hülyéskedni ,
lehet ti ezt viccesnek találjátok , de nekem nincs több időm.
-Még
egy percet kérnék-kaptam fel a fejem és hadarni kezdtem-Te vagy az
apám.
-Ugyan
kislány , tudod te ezt már mennyiszer hallottam?-nézett rám és
elnevette magát mire folytattam.
-Eliza
Ross az anyám. Itt van róla egy kép vettem elő az éppen most
olvasott könyvemből a képét majd oda nyújtottam neki-ez pedig
egy házassági szerződés is-adtam ezt is át neki a mellettünk
állok döbbenten néztek rám. Apa jobban megnézett minden majd rám
nézett. A döbbenetet lehetett rajta látni nem tudta , hogy mit
tegyen. Szerintem senkinek sem lenne kellemes , ha megtudná 18 év
után , hogy van egy lánya és lemaradt arról ahogy felnő. Nem
hitte el , de közben még is lehetségesnek vélte. Elmosolyodtam
amikor rám nézett könnyes szemekkel , kicsit össze szedte magát
, aztán megszólalt....