Szeretném
leszögezni hogy az, ha többször egymás után írtok komikat
névtelenül vagy esetleg névvel az NEM érvényesül kominak, ha 3 névtelen komi van
egymás után és mind a hármat ugyanabban az időpontban
írták, akkor abból CSAK EGY érvényes. Sajnálom,de
úgy érzem hogy ezt már régebben is le kellett volna írnom mert
nem ez az első eset hogy ilyen történt. Persze örülök hogy
ennyire tetszik a blog meg minél előbb olvasni szeretnétek az új
részt, de ezt az egy szabály szerűséget ami aláhúzva van írva,
azt kérlek tartsátok be. :)
Kedves
naplóm!
Scooter
egy szobába vezetett ahol csend honolt , útközben össze futottunk
pár kisegítővel akik a színpadot kezdték el rendbe rakni.
Egyszerűen nem tudok még hozzá szokni , hogy őt apának hívjam ,
majd talán akkor , ha ő is megbizonyosodik és elismeri teljes
mértékben azt , hogy a lánya vagyok. Egy fehér kanapén ültem ,
ami fehérebb lehetett , mint otthon a plafon Scoo pedig velem
szemben egy ugyanilyen fehér kanapén.
-Szóval
azt állítod , hogy a lányom vagy?-kérdezte egy idő után ,
látszott rajta , hogy végig gondolta mit akar bármit is mondok.
-Igen
, és ezt be is tudom bizonyítani-válaszoltam magam kibiztosítva ,
ha netalántán ne akarna végig hallgatni.
-Milyen
bizonyíték?-húzta fel a szemöldökét , amivel azt jelezte , hogy
nem vallatni akar , mert valamilyen szinten hisz nekem. Tudtam , mert
ezt a gesztust többek között én is gyakran használtam , ha
bizonytalan voltam valamiben , de hittem benne csak alá kellett
támasztania valakinek és itt én voltam az az ember.
-Az
én nevem Emma Scarlett Braun. Elisa Ross az anyukám. Egy MJ
koncerten ismerkedtetek meg L.A.-ban és azt mondtad neki , hogy
egyszer szeretnél te is egy ilyen híres menedzsere lenni. Nem
hivatalosan , de össze házasodtatok erről is van egy fénymásolt
papírom , ami alatt volt egy másik a pontos adataimmal és az
elérhetőségekkel-mondtam és közben átnyújtottam neki a lapot.
Majd folytattam-Rá egy évre kezdtél sikeresebb lenni a zeneiparban
és Atlantába kellett menned és egyre kevesebb időtök volt
egymásra , anya már ilyenkor terhes volt velem elakarta mondani ,
dee..
-Micsoda??-döbbent
le.-Hogy érted azt , hogy elakarta mondani, de nem tette meg?
-Épp
össze veszettek valami miatt , amiről nekem sosem beszélt nem
tudom miért..
-Oh
basszus-csapot a homlokára , kérdő pillantással néztem rá , de
ő csak a tenyerébe temette az arcát.
-Mi
az?-kérdeztem és közben az arcát próbáltam megtalálni a
tenyere között.
-Hogy
én mekkora idióta vagyok-mondta és hirtelen felpattant a fehér
kanapéról és fel-alá kezdett járkálni.-De hiszen..-kezdte aztán
benyitott Justin
-Minden
rendben van?-állt meg a szoba közepén becsukva maga mögött az
ajtót.
-Persze-Válaszolt
Scoo- Azonnal megyek és indulhatunk is csak van még egy kis
elintézni valónk-nézett fél szemmel felém egy kis mosolyt
villantva.
-Rendben
akkor megvárlak..
-Nem
, menj mondtam , hogy mindjárt megyek!-szólt rá Justinra , aki
engedelmeskedve kiment.
-Szóval
tessék itt a névjegykártyám hívj majd fel és megbeszélünk egy
időpontot , hogy átbeszéljük ezt az egészet
részletesebben.-mondta hadarva majd mielőtt reagálhattam volna
kiment a szobából én pedig gyorsan szedve a lábaim utána. Mikor
vissza értünk a kocsihoz dobott egy ''Sziát'' és be is szállt a
kocsiba , ami elhajtott. Ki az aréna területéről , eltűnve Los
Angeles utcáin. Csak úgy otthagyott engem. Nem érdekelte , hogy
van e hol aludnom ,ami eddig még nekem sem jutott eszembe , hogy
vajon hol fogok...de most , hogy így felmerült. Gőzöm sincs.
Tehetetlenül néztem Jacobra , aki már lassan bealudt.
-Ha
gondolod aludh...
kezdte
amikor megcsörrent a telefonom a kijelzőn az Privát szám
villogott...
Megint
sajnálom a késői részt. Komizzatok! Amint tudom hozom a részt
nem ígérek semmit..<3