9 feliratkozó van a blogra! Szeretném , ha leírnátok a véleményeteket , hogy miért nem kapok akkor több kommentet...:( Pls komizzatok , mert ha összegyűlik 5 komi akkor talán hamarabb hozom a részt!!! Jó olvasást:) Puszii :*
Kedves
naplóm!
Olyan
fél 11 örül végre távozott a Jelena pár. Pont időben még
mielőtt elszakadt volna az utolsó cérna is , és az
idegrendszeremet kikészítette ez a Justin gyerek az persze még
csak ráadás , hogy ezt iszonyatosan helyesen és sexyn tette. De ez
titok psszt. Az érzelmeket félretéve ittlétem alatt hozzá
kellesz a legtöbb türelem és türtőztetnem kell magam. Miután
elmentek segítettem kicsit rendet rakni Carinnak , aki még mindig
nem tudta , hogy ki is vagyok valójában ,de méltányolta a
segítségem. Apa persze kihúzta magát mindez alól arra hivatkozva
, hogy el kell intéznie valamint. Carin mondta , hogy ha rábízná
a rendrakást egy disznó ólban élnének , amin én jót nevettem.
-Szerintem
itt az ideje , hogy kicsit beszélgessünk..-jött be Scoo magával
hozva a laptopját.
-Jó
lenne édesem , ha beavatnátok a dolgokba-mosolyodott el Carin
kíváncsian.
-Ez
nem rajtam múlik-néztek rám mind a ketten. Segítségkérően
körbepillantottam , és a hajamat kezdtem el tekergetni az ujjam
körül. Mindig ezt csinálom amikor zavarba jövök. Apa felállt
majd hirtelen megszólalt:
-Carin
ő itt a lányom Emma Scarlett Braun-ahogy kimondta ezt a pár szót
látni lehetett a barátnőjén ,hogy a meglepettségtől leesett az
álla.
-De
még is hogy? Vagy mi? Mióta hallgatod ezt el előlem?-tette fel
sorjában a kérdéseket úgy gondoltam , hogy nekem kell átvennem a
folytatást.
-Figyelj,
Scooter nem is tudott a létezésemről a mai napig...
Elmeséltem
neki mindent. Döbbenet ült az arcára eltarthat egy darabig mire
felfogja az egészet.
-Hűhaa-szólalt
meg , de nem nagyon tudott mit mondani.
-Ja
,szerintem is.-helyeselt vele Scoo. Mosolyogva néztem őket.
-Megmutatom
a szobád , gyere!-állt fel Carin én pedig utána mentem. Útközben
felvettem a bőröndömet. A szoba az emeleten volt a kilátás a
kertre nyílt , amiből így este nem lehetett túl sok mindent
látni.
-Minden
szobába külön fürdő van-mutatott egy ajtóra-Rendezkedj be
nyugodtan érzed magad otthon , ha valamire szükséged van a mi
szobánkat a folyosó végén találod. Holnaptól pedig jön a
bejárónőnk nagyon jól kifogsz vele jönni szerintem.-mosolygott
rám majd sóhajtott egyet és újra megszólalt.- Hogy hívjalak
Scarlett vagy Emma?
-Emma-viszonoztam
a mosolyát jó éjtet kívántam aztán kiment. A szoba modern volt
, mindennek megvolt a pontos helye. Leültem az újdonsült óriási
francia ágyamra majd hanyat dőltem jól esett végre kényelembe
helyeznem magam , de ez nem tartott sokáig , mert a telefonom már
is megszólalt. A képernyőn Elenor neve villogott.
-Szia-szóltam
bele.
-Szia
csajszi. Na rendben vagy?-kérdezte vidám hangon.
-Igen
minden jó. Anya hívott?
-Igen
keresett. Juuj jó , hogy mondod azt üzeni , hogy szeretné , ha
felhívnád az egyik nap. Összefuthatnánk valahol...nem gondolod?
-Majd
az egyik nap még keresem-válaszoltam és nagyot sóhajtottam-Benne
vagyok , de előtte beszélnem kell róla Scooterel.
-Na
mi ez a nagy sóhaj? Csak nem valami románc már is? Ilyen hamar?
Majd én megbeszélem apáddal. Holnap felhívom ma már nem , mert
késő van.
-Az
kellene még nekem...valami idióta. Valahogy most nem vágyom a
szerelemre-mondtam nevetve.- Na ez jó ötlet.
-Na
aludj csajszi. Akkor még keressük egymást. Jó éjt, puszika.
-Jó
éjt. Szia!-köszöntem el és kinyomtam a telefont. Újra leültem
az ágyamra a fehér plafont bámulva gondolkoztam , hogy vajon
meddig fogom így bírni? Nem akartam még ma anyát felhívni, mert
még most biztosan dühös. Charliera nem is gondolva...azt hiheti
most , hogy egy önző tyúk vagyok , aki csak magára gondol és nem
vagyok igazi barát , de nem avathattam be. Megpróbált volna
megakadályozni. Neki is tartozom annyival , hogy az egyik nap
felhívom. Jacobot is fel kell majd keresnem , ő itt az egyetlen
barátom. Nem akarom magam elbízni barátságok terén túl sokan
vertek már át , de nem veszítek semmit , ha megpróbálom.
Kopogtak az ajtón aztán apa nyitott be.
-Gondoltam
éhes vagy ezért hoztam egy kis gabonapelyhet , remélem
szereted-mondtam mosolyogva és leült mellém az ágyra. Felkeltem
és elvettem tőle az egyik virág mintás tálat.
-Köszi.
Oh ez a kedvencem , de anya utálja, ha ilyeneket eszek azt meg
különösen amikor telenyomom egy csomó mindennel-a pehely csokis
volt mellette pedig m&m's-es cukrok +tejszínhabbal mindez a
tejben. Eléggé undorítóan hangzik talán enyhe cukormérgezés ,
de az íze valami mennyei. Imádom.
-Eltudom
képzelni anyádat , ahogyan azt mondja , hogy ne tömd tele , mert
neki kellesz elmosogatnia.-nevetett velem
-Igen
valahogyan ez is részese. Mindig azt ismételgeti ilyenkor , hogy
teljesen az apádra ütöttél. Jaaj , de sokat hallottam már. Alig
hiszem el , hogy most itt vagyok Veled.-rám mosolygott halványan
aztán turkálni kezdett a táljában.
-Igen
, nekem is mindig ez volt a mániám meg a kedvencem-szólalt meg
felnézve-sok közös lehet bennünk még itt vagy a összeset
kiderítjük. Egyébként Carin is utálja , ha ilyesmit eszek
különösen estére. Szerintem nem tesz jót a
vércukorszintemnek.-nevetett újra velem.
-Egyszer
élünk csak-mondtam ő pedig bólintott egyet.-Elenor majd keresni
fog a napokban és lehet , hogy anya is felhív...
-Mióta
eljöttél beszéltél anyáddal?-kérdezte.
-Igen
, mielőtt bementünk volna a stadionba...-ránéztem félszemmel
miközben tömtem a fejem majd folytattam-nem volt ideges , de most
már biztosan dühös. Inkább majd felhívom a héten valamikor.
-Rendben.
Elenorral meg majd beszélünk találkozót. Szeretném , ha nem
éreznéd magad úgy , hogy fogságban tartunk , de inkább még nem
közölnénk a sajtóval , hogy előkerült a lányom. Először is
Justint kell beavatnunk-amit megemlítette csak a szememet
forgattam-látom nem nagyon csíped a buráját. Jobb is , ha távol
tartod magad tőle és nem esel bele a szívtipró csapdájába, de
ha összetöri a szívedet velem gyűlik meg a baja-jött belőle elő
a védelmező apa szerep hirtelen.
-Nyugi
több eszem van annál , mint hogy bedőljek a cicafiú
hízelgésének.-próbáltam kicsit hatni rá , de én is
reménykedtem benne, hogy nem leszek szerelmes pont belé...
-Majd
meglátjuk-mondta , szerintem észre vette a kis bizonytalanságomat.
Elvette tőlem a tálat , ami már üres volt.
-Tudom
rossz az időeltolódás , de azért feküdj le lassan aludni. Jó
éjt kicsim-mondta és puszit nyomott a fejemre.
-Jó
éjt.
Még
visszanézett az ajtóból aztán kiment a tálakkal együtt.
Kikerestem a bőrönd aljáról egy shortot és egy topot belebújtam.
Elmentem fogat mosni lemostam az arcomat majd bekentem hidratálóval
az arcomat. Feltettem a telefonomat a töltőre és rezgőre
állítottam , hogy senki se ébresszen fel. A cuccaimat meg majd
holnap ráérek kipakolni holnap. Bebújtam a takaró alá , úgy
éreztem magam , mint aki már vagy 1 hete nem aludt. Épp , hogy
lehunytam a szemem be is aludtam....
*
* *
Reggel
mikor kinyitottam a szemem Justinnal találtam magamat szemben.
-Jesszus!
Te mi a szart keresel itt?!-kérdeztem mire ő csak felhúzta a
szemöldökét és úgy nézett rám , mint aki most jött a Marsról.
-Nem
értem mit mondasz-szólat meg mire nekem leesett , hogy talán nem
magyarul kellene kiakadnom rá.. Nem rossz ötlet Emma.
-Oh..Szóval
mit keresel bent a szobámban?! He?-néztem bele a rám szegeződött
barna szempárba , ami teljesen nyugodt volt és lemertem volna
fogadni , hogy magában nagyszerűen mulatott. Míg én forrtam a
dühtől.
-Én
is kérdezhetném tőled , hogy mit keresel a menedzseremnél?
-vágott vissza.
-Attól
mert nem tudsz pár dologról nem jogosít fel arra , hogy begyere
mások szobájába és nézd ahogyan az illető alszik-mentem bele.
Kimásztam az ágyból persze Mr.Bieber végig is mért , ki nem
hagyhatta volna.-Chöö...Justin megkérlek , hogy menj ki innen.
MOST!-mutattam az ajtó felé. Justin kinevetett , ahogy kinyitottam
előtte az ajtót. Elindult kifelé viszont megállt előttem (vagy 1
fejjel magasabb volt tőlem) felemelte az ajkamnál fogva a fejemet.
Közelebb lépet megfogta a csípőmet és magához húzott. Alig 2
cm választotta el az ajkainkat a szemébe mélyedve néztem fel rá
kicsit kábultan az illatól. Elég Emma! Parancsoltam rá magamra
majd elfordítottam a fejemet.
-Az
ajtón kívül tágasabb édes-mondtam kaján mosolyt csalva az
arcomra. A szájába harapott aztán kilépett. Becsaptam utána az
ajtót és visszafeküdtem az ágyba . Egyre inkább kezdtem
elmerengni azon , hogy mi van ha közelebb jön és megcsókol... El
sem hiszem , hogy már így is az aurámba mert férkőzni. Mást már
rég felpofoztam volna lehet , de neki egyszerűen nem tudtam
ellenállni. Bármennyire is próbáltam visszaaludni nem
sikerült..Állandóan azon kattogott az agyam , hogy mi lesz ebből
az egészből. Nem akartam magamhoz közel engedni , de reggel még
sem avatkoztam közbe.