8.rész ~Morning...And Justin.

9 feliratkozó van a blogra! Szeretném , ha leírnátok a véleményeteket , hogy miért nem kapok akkor több kommentet...:( Pls komizzatok , mert ha összegyűlik 5 komi akkor talán hamarabb hozom a részt!!! Jó olvasást:) Puszii :*

Kedves naplóm!

Olyan fél 11 örül végre távozott a Jelena pár. Pont időben még mielőtt elszakadt volna az utolsó cérna is , és az idegrendszeremet kikészítette ez a Justin gyerek az persze még csak ráadás , hogy ezt iszonyatosan helyesen és sexyn tette. De ez titok psszt. Az érzelmeket félretéve ittlétem alatt hozzá kellesz a legtöbb türelem és türtőztetnem kell magam. Miután elmentek segítettem kicsit rendet rakni Carinnak , aki még mindig nem tudta , hogy ki is vagyok valójában ,de méltányolta a segítségem. Apa persze kihúzta magát mindez alól arra hivatkozva , hogy el kell intéznie valamint. Carin mondta , hogy ha rábízná a rendrakást egy disznó ólban élnének , amin én jót nevettem.

-Szerintem itt az ideje , hogy kicsit beszélgessünk..-jött be Scoo magával hozva a laptopját.

-Jó lenne édesem , ha beavatnátok a dolgokba-mosolyodott el Carin kíváncsian.

-Ez nem rajtam múlik-néztek rám mind a ketten. Segítségkérően körbepillantottam , és a hajamat kezdtem el tekergetni az ujjam körül. Mindig ezt csinálom amikor zavarba jövök. Apa felállt majd hirtelen megszólalt:

-Carin ő itt a lányom Emma Scarlett Braun-ahogy kimondta ezt a pár szót látni lehetett a barátnőjén ,hogy a meglepettségtől leesett az álla.

-De még is hogy? Vagy mi? Mióta hallgatod ezt el előlem?-tette fel sorjában a kérdéseket úgy gondoltam , hogy nekem kell átvennem a folytatást.

-Figyelj, Scooter nem is tudott a létezésemről a mai napig...

Elmeséltem neki mindent. Döbbenet ült az arcára eltarthat egy darabig mire felfogja az egészet.

-Hűhaa-szólalt meg , de nem nagyon tudott mit mondani.

-Ja ,szerintem is.-helyeselt vele Scoo. Mosolyogva néztem őket.

-Megmutatom a szobád , gyere!-állt fel Carin én pedig utána mentem. Útközben felvettem a bőröndömet. A szoba az emeleten volt a kilátás a kertre nyílt , amiből így este nem lehetett túl sok mindent látni.

-Minden szobába külön fürdő van-mutatott egy ajtóra-Rendezkedj be nyugodtan érzed magad otthon , ha valamire szükséged van a mi szobánkat a folyosó végén találod. Holnaptól pedig jön a bejárónőnk nagyon jól kifogsz vele jönni szerintem.-mosolygott rám majd sóhajtott egyet és újra megszólalt.- Hogy hívjalak Scarlett vagy Emma?

-Emma-viszonoztam a mosolyát jó éjtet kívántam aztán kiment. A szoba modern volt , mindennek megvolt a pontos helye. Leültem az újdonsült óriási francia ágyamra majd hanyat dőltem jól esett végre kényelembe helyeznem magam , de ez nem tartott sokáig , mert a telefonom már is megszólalt. A képernyőn Elenor neve villogott.

-Szia-szóltam bele.

-Szia csajszi. Na rendben vagy?-kérdezte vidám hangon.

-Igen minden jó. Anya hívott?

-Igen keresett. Juuj jó , hogy mondod azt üzeni , hogy szeretné , ha felhívnád az egyik nap. Összefuthatnánk valahol...nem gondolod?

-Majd az egyik nap még keresem-válaszoltam és nagyot sóhajtottam-Benne vagyok , de előtte beszélnem kell róla Scooterel.

-Na mi ez a nagy sóhaj? Csak nem valami románc már is? Ilyen hamar? Majd én megbeszélem apáddal. Holnap felhívom ma már nem , mert késő van.

-Az kellene még nekem...valami idióta. Valahogy most nem vágyom a szerelemre-mondtam nevetve.- Na ez jó ötlet.

-Na aludj csajszi. Akkor még keressük egymást. Jó éjt, puszika.

-Jó éjt. Szia!-köszöntem el és kinyomtam a telefont. Újra leültem az ágyamra a fehér plafont bámulva gondolkoztam , hogy vajon meddig fogom így bírni? Nem akartam még ma anyát felhívni, mert még most biztosan dühös. Charliera nem is gondolva...azt hiheti most , hogy egy önző tyúk vagyok , aki csak magára gondol és nem vagyok igazi barát , de nem avathattam be. Megpróbált volna megakadályozni. Neki is tartozom annyival , hogy az egyik nap felhívom. Jacobot is fel kell majd keresnem , ő itt az egyetlen barátom. Nem akarom magam elbízni barátságok terén túl sokan vertek már át , de nem veszítek semmit , ha megpróbálom. Kopogtak az ajtón aztán apa nyitott be.

-Gondoltam éhes vagy ezért hoztam egy kis gabonapelyhet , remélem szereted-mondtam mosolyogva és leült mellém az ágyra. Felkeltem és elvettem tőle az egyik virág mintás tálat.

-Köszi. Oh ez a kedvencem , de anya utálja, ha ilyeneket eszek azt meg különösen amikor telenyomom egy csomó mindennel-a pehely csokis volt mellette pedig m&m's-es cukrok +tejszínhabbal mindez a tejben. Eléggé undorítóan hangzik talán enyhe cukormérgezés , de az íze valami mennyei. Imádom.

-Eltudom képzelni anyádat , ahogyan azt mondja , hogy ne tömd tele , mert neki kellesz elmosogatnia.-nevetett velem

-Igen valahogyan ez is részese. Mindig azt ismételgeti ilyenkor , hogy teljesen az apádra ütöttél. Jaaj , de sokat hallottam már. Alig hiszem el , hogy most itt vagyok Veled.-rám mosolygott halványan aztán turkálni kezdett a táljában.

-Igen , nekem is mindig ez volt a mániám meg a kedvencem-szólalt meg felnézve-sok közös lehet bennünk még itt vagy a összeset kiderítjük. Egyébként Carin is utálja , ha ilyesmit eszek különösen estére. Szerintem nem tesz jót a vércukorszintemnek.-nevetett újra velem.

-Egyszer élünk csak-mondtam ő pedig bólintott egyet.-Elenor majd keresni fog a napokban és lehet , hogy anya is felhív...

-Mióta eljöttél beszéltél anyáddal?-kérdezte.

-Igen , mielőtt bementünk volna a stadionba...-ránéztem félszemmel miközben tömtem a fejem majd folytattam-nem volt ideges , de most már biztosan dühös. Inkább majd felhívom a héten valamikor.

-Rendben. Elenorral meg majd beszélünk találkozót. Szeretném , ha nem éreznéd magad úgy , hogy fogságban tartunk , de inkább még nem közölnénk a sajtóval , hogy előkerült a lányom. Először is Justint kell beavatnunk-amit megemlítette csak a szememet forgattam-látom nem nagyon csíped a buráját. Jobb is , ha távol tartod magad tőle és nem esel bele a szívtipró csapdájába, de ha összetöri a szívedet velem gyűlik meg a baja-jött belőle elő a védelmező apa szerep hirtelen.

-Nyugi több eszem van annál , mint hogy bedőljek a cicafiú hízelgésének.-próbáltam kicsit hatni rá , de én is reménykedtem benne, hogy nem leszek szerelmes pont belé...

-Majd meglátjuk-mondta , szerintem észre vette a kis bizonytalanságomat. Elvette tőlem a tálat , ami már üres volt.

-Tudom rossz az időeltolódás , de azért feküdj le lassan aludni. Jó éjt kicsim-mondta és puszit nyomott a fejemre.

-Jó éjt.

Még visszanézett az ajtóból aztán kiment a tálakkal együtt. Kikerestem a bőrönd aljáról egy shortot és egy topot belebújtam. Elmentem fogat mosni lemostam az arcomat majd bekentem hidratálóval az arcomat. Feltettem a telefonomat a töltőre és rezgőre állítottam , hogy senki se ébresszen fel. A cuccaimat meg majd holnap ráérek kipakolni holnap. Bebújtam a takaró alá , úgy éreztem magam , mint aki már vagy 1 hete nem aludt. Épp , hogy lehunytam a szemem be is aludtam....

                              * * *

Reggel mikor kinyitottam a szemem Justinnal találtam magamat szemben.

-Jesszus! Te mi a szart keresel itt?!-kérdeztem mire ő csak felhúzta a szemöldökét és úgy nézett rám , mint aki most jött a Marsról.

-Nem értem mit mondasz-szólat meg mire nekem leesett , hogy talán nem magyarul kellene kiakadnom rá.. Nem rossz ötlet Emma.

-Oh..Szóval mit keresel bent a szobámban?! He?-néztem bele a rám szegeződött barna szempárba , ami teljesen nyugodt volt és lemertem volna fogadni , hogy magában nagyszerűen mulatott. Míg én forrtam a dühtől.

-Én is kérdezhetném tőled , hogy mit keresel a menedzseremnél? -vágott vissza.

-Attól mert nem tudsz pár dologról nem jogosít fel arra , hogy begyere mások szobájába és nézd ahogyan az illető alszik-mentem bele. Kimásztam az ágyból persze Mr.Bieber végig is mért , ki nem hagyhatta volna.-Chöö...Justin megkérlek , hogy menj ki innen. MOST!-mutattam az ajtó felé. Justin kinevetett , ahogy kinyitottam előtte az ajtót. Elindult kifelé viszont megállt előttem (vagy 1 fejjel magasabb volt tőlem) felemelte az ajkamnál fogva a fejemet. Közelebb lépet megfogta a csípőmet és magához húzott. Alig 2 cm választotta el az ajkainkat a szemébe mélyedve néztem fel rá kicsit kábultan az illatól. Elég Emma! Parancsoltam rá magamra majd elfordítottam a fejemet.

-Az ajtón kívül tágasabb édes-mondtam kaján mosolyt csalva az arcomra. A szájába harapott aztán kilépett. Becsaptam utána az ajtót és visszafeküdtem az ágyba . Egyre inkább kezdtem elmerengni azon , hogy mi van ha közelebb jön és megcsókol... El sem hiszem , hogy már így is az aurámba mert férkőzni. Mást már rég felpofoztam volna lehet , de neki egyszerűen nem tudtam ellenállni. Bármennyire is próbáltam visszaaludni nem sikerült..Állandóan azon kattogott az agyam , hogy mi lesz ebből az egészből. Nem akartam magamhoz közel engedni , de reggel még sem avatkoztam közbe.