3.rész~Beteg...:/

Kedves naplóm!

Sírva rohantam ki az egész házból csak mentem amerre láttam. Az utam oda vezetett ahol mindig egy kicsit egyedül tudok maradni. Van egy óriási ház annak a tetejéről belátni Pestet addig amíg a látótered engedi. Gyönyörű. Igazából ide nem szabad feljönni , de shh. Egyszerre voltam szomorú , csalódott és dühös , de még sem éreztem haragot. Nem tudtam ''Scooter''-ről semmit. Csak annyit anya mesélt nekem róla. Vajon hol van most? Tudja egyáltalán , hogy létezem? Nagy ürességet éreztem magamban. Az nem lehet , hogy mind végig ott volt az orrom előtt és nem vettem észre. A következő pillanatban megcsörrent a telefonom , amitől frászt kaptam. A kijelzőn anya képe villogott. Gondolkodás nélkül kinyomtam és kikapcsoltam a telefont. Egyedül akartam lenni és emészteni magam még , ha tudom ez nem is a legjobb jelen pillanatban. Sok minden végig futott az agyamon. Még mielőtt valami őrültség eszembe jut jobbnak tartottam , ha most lemászok és megkeresem anyát vagy valakit akivel beszélhetek nyugodt körülmények között. Siettem mivel ilyenkor még hideg van és eléggé el volt borulva. Amint haza értem beléptem az ajtón , mindenki ott volt a nagyiék ,Charlie , anya és Nutella.

-Úristen kicsim. Hol voltál? Jól vagy?-esett nekem már is anya.

-Igen jól vagyok és semmi bajom. Most viszont mindenki hagyjon kettesben anyával!-mondtam utasítás kép és a hatás kedvéért na meg , hogy fel is fogják az ajtó felé mutattam. Vették a lapot és el is mentek még mindenkit megöleltem és adtam nekik egy-egy puszit. Majd anya maga előtt össze kulcsolt kézzel várta a magyarázatom , de nem én tartoztam ezzel...

-Tudod még is mit érzek?-kérdeztem ő pedig megrázta a fejét.-Ismer egyáltalán? Tudja , hogy létezem?-tettem fel sorban a rengetek kérdést.

-Küldtem neki a másik nagyidhoz képeket , de nem hiszem , hogy meg is kapta-és lehajtotta a fejét. Kicsit gondolkodásba merültem. Már pedig meg kell ismerni e , nem állíthat meg még Chuck Norris sem.xĐ

-Tudod a címét? Mi van most vele? Hol lakik?

-Mi ez a faggatózás kisasszony? Nem tudok róla semmit , csak a tévéből meg ilyenek.

-El akarok menni hozzá. Meg akarom ismerni az apám-vettetem fel , ami épp a fejemben motoszkál és már rég nem hagy nyugodni.

-Nem. Nem akarom , hogy csalódj.-mondta egyenesen a szemebe miért nem akarja , hogy megismerjem azt , aki már olyan rég szeretnék, Akkor minek beszél velem kiskorom óta angolul? Nem ráértem volna megtanulni a suliba?!

-Egyszer úgy is meg kell , hogy ismerjem-

akadéskodtam.

-Igen kicsim meg kell , de még várjunk.

-Nem anya én nem akarok várni. Van elég pénzem , ha kell egyedül is elmegyek-mondtam teljesen határozottam.

-Holnap megbeszéljük-mondta a megszokott szöveget és ott hagyott Nuetllával. Kösz anya! Szorosan átöleltem a kutyusom ő cserébe végig nyalt az arcomon és beszaladt a szobámba. Fúj de büdös a szája. Szomorúan utána mentem , megkerestem a pzsim elvégeztem az esti dolgokat ás eltettem magam szombatra.

Reggel gofri illatra ébredtem és iszonyatosan fájt a torkom na és nem kaptam levegőt se. De jó , beteg lettem , na ne már... mikor kimentem nagy meglepetésemre Char-t is a konyhában találtam , amit Nutellát tömi csokival.

-Jó reggelt-mondtam rekedtes hangon és kócosan.

-Mi as baj kicsim? Jól vagy?-jött oda hozzám anya és megfogta a homlokom. Válaszul csak egy fej csóválást kaptam.-Te lázas vagy. Öltözz megyünk az orvoshoz!-utasított.

-Em jól vagy?-nézett rám Char.

-Ez a legjobb , mait egy beteg embertől lehet kérdezni-nevettem el magam és egy béke jelet mutattam felé.

-Jól van. Tudod nem értek ilyen lelkizéshez-kiabált utánam.

-Tudom-csaptam be magam mögött az ajtót. Felvettem egy kényelmes ruhát fogat mostam és vissza mentem.

-Szóltam a tánc tanárnak , hogy beteg lettél-mondta anya kinyomva a telefonját. Mióta várom már ezt a fellépést. Ilyen nincs , de komolyan.

-Na szerintem én lépek-mondta Charlie és menni is készült.

-Nem hagyhatsz itt. Most kivel fogok filmeket nézni?-kérdeztem tőle lebiggyesztett ajkakkal és boci szemmel. Hah persze , hogy én nyertem ez midig beválik. :) Az orvos felírt rengeteg gyógyszert és kiírt egész hétre. A kiírásnak örültem , de a betegségnek és a rossz ízű gyógyszernek kevésbé. Na ez van , ha az ember emészti magát....Anya engem haza dobott és Charlira ráparancsolt , ha bármi bajom hívja. Jelen esetben sok minden. Anya elment mi meg kezdhettük a harcot barátommal , hogy mit nézzünk. Persze ő az én filmjeim alatt szenvedett én meg az övét nem értettem vagy féltem... Mikor anya vissza ért kötelező képen beadta a savanyú és nagy tablettás gyógyszereket. Bah! És szokatlan módon egy borítékot fogott a kezében, amit már érkezésekor kifigyeltem. És az elején egy repülő volt...Várjunk csak mi?! Az lehetséges , hogy ilyen gyorsan el lehet intézni?Vagy csak szimplán valami reklám van rajta.....

Köszönöm a komikat.:) Mivel a bloggerem kilépett mellőlem újat keresek :) Ha valaki szeretne jelentkezni itt írhat:https://www.facebook.com/grace.henderson.52035 4-5 komi után új :) És minden kedves olvasómnak boldog nyári szünetet :) <3

2.rész ~Happy Birthday Scar!

Kedves naplóm! 2013.03.01.

Először is végre betöltöttem a 18-at hivatalosan is nagykorú vagyok. Vagyis nem mindenhol , de én itt élek. Még mielőtt elkezdeném a napom regéléstét. Elárulom igen megtudtam mindent az apámról. Nem tudom , hogy lehettem ennyire vak , mindig is ott volt az orrom előtt vagy miért nem gondoltam rá , hogy igen talán ő az. Talán túl MÁS az én kis családomhoz képest. Na de ennyi elég is kezdjük a legelején.

Az este nem nagyon tudtam aludni állandóan forgolódtam ezért Nutellát már kora reggel le tudtam vinni sétálni. Megelőzve anyát a meglepetésével. Sietnem kellett mivel péntek volt és egyben suli is. Utálok bejárni nem jövök ki túlságosan a lányokkal talán ezért van sok haverom , akik jobbak mivel velük nem kell ''veszekednem'' a fiúkon. Kivéve Tomot mivel ő meleg....Szegények. A séta közben kicsit elkalandozva értem haza. Anya éppen a konyhában ténykedett a palacsinta tortával.

-Jó reggelt anya-szólítottam meg angolul és egy puszit nyomtam az arcára.

-Jaj de megijesztettél , de jó reggelt-mondta és a kezembe nyomott egy tányért rajta a palacsintával.

Leültem az asztalhoz és szép lassan elfogyasztottam.

-Egyébként Boldog Szülinapot-elvette előlem a tányért és berakta a mosogatóba mikor csengettek. Felpattantam és ajtót nyitottam. Charlie állt ott egy óriási csokort tartva a kezében és csoki helyett nutellát a másikban.

-Boldog Szülinapot édes-mondta és átölelt miután elengedett a kezembe nyomta a dolgokat. Kikerülve engem anyától kunyizott még palacsintát és enni kezdett.

-Köszi. De hééé-néztem rá tetetett felháborodással de tudta ő is , hogy csak viccelek. Így vissza ejtette a tányérra a kezében lévő finomságot majd felhúzott szemöldökkel néztem rá és a maradékot is kiköpte , ami a szájában volt.

-Fúj , de undorító vagy-és a kezemmel eltakartam a szemem , mire elvettem a tányér úgy csillogott , mint mosogatás után.

-Imádom a szülinapod-mondta és elnevetve magát oda adta anyának a tányért.

-Szerintem ezt már mosogatni se kell-jegyezte meg anya erre mindannyian elnevettük magunkat.

-Én is szeretem a szülinapom , de eddig ezt vártam mind közül a legjobban-nézetem egy pillanatra anyára mire ő csak halványan elmosolyodott-na de induljunk már. Ha elkésünk az a te hibád.

-Persze , hogy az enyém mindig is ez az én posztom-mondta és duzzogni kezdett , majd én egy puszit nyomtam az arcára és elmosolyodott. Még gyorsan oda adtam anyának a virágot azzal a céllal , hogy majd berakja egy vázába. Ehelyett fogta és berakta a vízzel teli mosogatóba , ami amúgy mosogató szeres volt. Na mindegy. Csak egy szokásos reggel.:)

A suliban semmi érdekes nem történt. Egész nap Char-al voltam a többiek úgy szintén leszartak. Ez is egy szokásos nap. Csak annyi különbséggel , hogy most a lányok állandóan azon nyávogtak ''OMB olyan édes ááá nem zabálni való és már 19 éves.'' meg hogy ''Úristen Justin , hogy lehetsz ennyire tökéletes?!''. Na meg az is felmerült aztán mennyire ''kurva'' szerencsés vagyok , hogy nekem is akkor van a szülinapom mikor neki. Igazából az egész kicsit sem érdekel.

*Otthon

-Kicsim este át megyünk a nagyiékhoz-szólt anya hangja a konyha felől.

-Oké. És ott tudom meg a nagy igazságot?-kérdeztem a ''nagy'' szót kiemelve. Válaszul csak egy bólintást kaptam. Még össze raktam a holnapi tánc cuccom a fellépésre. Már nagyon izgulok ez az első verseny , amin részt veszek. Jamland.... Nutella hozzám képest eléggé fáradt lehetett mivel kidőlt fel sem ébredve a lármázásomra.

*2 órával később.

-Scar gyere indulunk-kiabált be anya a szobámba. Felkaptam a telefonom az ágyról és lerohantam. Bepattantam a kocsiba az anyós ülésre és megvártam még anya beszáll.

-Na indulhatunk?-nézett rám beszállva mellém én csak bólintottam egyet.-Izgulsz?

-Ki tudja lehet ,hogy egy nigger az apám?!-néztem rá és éreztem , hogy fal fehér lettem.

-Biztos , hogy nem. Gondolod , hogy akkor ilyen színed lenne?-kérdezte felhúzott szemöldökkel mire én csak megcsóváltam a fejem és elnevettük magunkat. Oda érve nagyiék agyon puszilgattak , midig ezt csinálják amikor találkozunk. Ilyenkor sajnálom csak azt , hogy én vagyok az egyetlen unokájuk. Általában ilyenkor Charlie is velünk tart , de most ez az én NAGY napom ezért úgy gondolta most inkább legyek csak a családdal. Megettük a kis vacsoránkat , mait nagyi állított elő itt állandóan hülyéskedünk papóval a kajával , de hamar el is ássuk az ötletet a nagyi és anya szúrós pillantásaival. Utána beültünk a tévé elé anya prezentációjára várva. Itt még mit sem sejtettem. Majd hirtelen kis kori képek jelentek meg . Ahol még L.A.-ba vagyok anya barátnőjének a kezében , akivel még azóta sosem találkoztam. A repülőn , és végül itthon. Rengetek gyermek kori kép után jött a lényeg. Hirtelen megjelent a képernyőn Justin Bieber. Mire én pont ittam és ügyesen félre is nyeltem. Nincs túl sok bajom vele , de nem értem mit keres az életemben a képeim között. Aztán megjelent mellette kiírva a neve is majd hirtelen a menedzserével egy közös kép és újabb 2 név. Ekkor esett le csak , hogy mit is akar nekem.... vagyis közölni velem anya. Te atya ég. 

Remélem tetszett :) Bocsi a késésért , de úgy volt , hogy ezt a részt nem én hozom....:) Köszönöm a komikat. Szerintetek össze gyűlne 4 is??

1.rész ~The story..:)

Kedves Naplóm!

Tudom és sajnálom , hogy csak most veszlek elő ,(16. születésnapomra kaptam) de úgy érzem eddig nem volt a legérdekesebb az életem vagyis , igen, de még sem lényeg. Azt mondják , hogy egy lány legjobb barátnője a naplója. Még nem tudom , hogy ez mennyire igaz , de majd biztosan megtudom.*.* Szóval nem untatlak itt az elején...

A nevem Emma Scarlett Braun. Az éven töltöm be a 18-at. Hah végre , mióta az eszemet tudom várom ezt a számot. Hogy miért is? Mert elmondja végre anyu , hogy ki az apám és , hogy hol él vagyis azt tudom , majdnem... Mindig elmeséli , hogy hogyan ismerkedtek meg és találkoztak. Ezért ezt most én is megteszem.

Egy koncerten találkoztak még L.A-be egy Michael Jakson koncerten. Anyu imádta és persze apa is. Apu azt mondta , hogy egyszer szeretne ő is ilyen híres ember menedzsere lenni. (remélem sikerült neki) Aztán anyával elkezdtek találkozgatni , randizgatni és persze nem hivatalosan , de nagyjából össze házasodtak. Persze nem ilyen gyorsan történt minden...Rá egy évre viszont minden megváltozott. Anya már tudta , hogy terhes velem el akarta mondani , de akkor indult be apa karrierje és alig volt idejük egymásra. Aztán a rossz akarók elrontottak mindent. Apunak Atlantába kellett menni és egy jó darabig ott lakott volna. Aztán össze vesztek valami miatt , arról anya sosem beszélt , hogy mi volt. Apa go Atlanta anya pedig maradt L.A.-ba az egyik barátnőjénél , aki már tudott rólam. Majd felkereste anyát a ''nagyi'' finomat közölte vele , hogy ott nincs rá szükség és a fiának meg különösebb képen nem , hallani sem akar róla , ezért jobb , ha mostantól nem is tartózkodik Amerika határán sem. Így anyu megvárta még megszületek és mikor elég nagy voltam és repülőképes . Magyarországra költöztünk a normális nagyiékhoz. Nem nagy a családunk mivel anya egyke és szerencsére én is. Vagy ki tudja lehet valahol van egy testvérem. Van rá esély , de remélem , hogy nincs. Sok barátom sincs , de van egy haverom , akit imádok , persze csak is barátok. A neve Charlie. Megfogadtuk egymásnak még oviban , hogy csak barátság és semmi más...Szóval ez az én kis családom. Jaj és majdnem elfelejtettem , hogy is mehetett ki a fejemből?! Van egy kutyám is , aki annyira édes mindig velem alszik. Nutella a neve , ennek oka is van még hozzá nyomós is. :) Azért is , mert imádom a nutellát és , mert mikor megkaptam az első dolga a szobám felé vezetett , ahol egy üveg nutella volt és persze be is nyalta. :D

                       (Nutella)

-Kicsim gyere megyünk a parkba a nagyiékhoz , hozd a pórázt is-kiabált be anya nekem angolul. Vele általában itthon az angol a fő nyelv , csak akkor beszélünk magyarul , ha van olyan , aki nem beszéli a nyelvet. Szóval most lépnem kell. Hamarosan jelentkezem.

Ú.i.:Ha hiszed , ha nem normális vagyok. Habár valamikor ez nem látszik. Jó tényleg lépek...

Remélem tetszett :) Komizzatok és jön a kövi rész! 

Előszó...(:

Sziasztok :) Van már mind a kettőnknek egy blogja (lent  megtalálod mind a 2) , de mivel barátnők vagyunk úgy gondoltuk , hogy neki állunk egy közösnek is. A történet egy lányról fog szólni E/1 személyben. Akinek a naplójába olvashattok bele. A történet a következő. A lány neve Emma Scarlett Braun 18 éves korában elmegy világot látni és megkeresni az apját , akit meg is ismer és a többit megtudjátok a blog történetét nyomon követően. És hogyan köti össze  majd a sors Justin Bieber-el? Meglepetés...:) Nem akarok felrakni képeket a szereplőkről  , mert már volt velem olyan , hogy azért nem olvastam a blogot , mert én nem úgy képzeltem el őket. Ezért úgy gondoltam , hogy majd ti elképzelitek őket rátok bízzuk. Persze majd lesz egy pár kép....
P.S.:Reméljük , hogy tetszeni fog mindenkinek és bízunk benne , hogy állandó lesz az érdeklődés. A bloggerek. :)
Blogok: http://gyuloletbolszeretet.blogger.hu/         http://grace-mrsbieber.blogspot.hu/